Hagyományőrző nyári tábor 2011
2011. augusztus 10.
A rendeki levegő csodákra képes
60 gyermek önfeledt hete
– Ha Rendek, akkor egyesület, és valami nagyszerű. Mi történt július első hetében az ajkarendeki Művelődési Házban? – erről kérdeztük Rainiss Andreát, az Ajkarendekért Egyesület elnökét.
– 2. alkalommal rendeztünk hagyományőrző nyári tábort 6-14 éves gyerekeknek. A tavalyi jól sikerült táborunknak híre ment, így más Ajka környéki településről is sokan jelentkeztek, sokan elhozták barátjukat, unokatestvérüket.
– Bátor vállalkozás volt ennyi gyereket elvállalni.
– Kirándulások, kézműves foglalkozások, játékos versenyek, ügyességi feladatok színesítették a programot. Sikerült becsempészni a régi idők játékait, ahol egyszerű eszközökkel – pl. rossz biciklikerékkel – remekül lehet múlatni az időt. Mindig mindenki megtalálta a megfelelő társakat, akikkel önfeledten játszhattak, vagy a közös programokon vettek részt, így fegyelmezési gond nem adódott.
– Hogyan zajlott egy nap?
– Minden nap a tavalyihoz hasonlóan „Ábrahámozással” kezdődött, ami Szuzi néni vezetésével egy énekes-táncos reggeli torna. De sokan már 8 órakor sorban álltak Jani bácsinál, hogy kipróbálják a kecskefejés művészetét. Az első nap ismerkedéssel, kártyázással, társasjátékokkal telt. A délelőtt folyamán mindenki önfeledten festette ki pólóját egyedi elképzelések alapján. A kedd délelőtt agyagozással, gyöngyfűzéssel és a számháborúra való készülődéssel telt. Ebéd után élesben folyt a küzdelem a másik csapat zászlójáért a „Vájlin”. A nehéz terep igénybe vette az izgalomtól remegő kis szíveket. Nagy nehézségek árán sikerült megszerezni a zászlókat.
– Kerékpártúrák is szerepeltek a programban.
– Igen. Szerdán Magyarpolányba tekertünk. A Tájház udvarán táboroztunk le. Kis pihenő után Keresztes Tibor kalauzolt körbe bennünket, sok érdekességről mesélt. Közben szorgos kezek hámozták a krumplit, szelték a kolbászt és a hagymát, hogy a mindig éhes pici pocakokat mielőbb megtölthessük bográcsban készült finom paprikáskrumplival. Sokan keverték, így a minőség garantált volt. Amíg rotyogott az étel, sorverseny zajlott. Ebéd után jólesett a fagyi, és erőt gyűjtve a keresztutat végigjárva a Szent-kúthoz zarándokoltunk.
Csütörtökön a Baumidex Lovastanyára látogattunk. Köszönet Pék Attila vendéglátónknak, aki biztosította a lovaglást, a tutajozást. A gyerekek pillanatok alatt birtokba vették a tanyát, és kipróbálták a különböző játékokat.
– Gondolom, a kicsik nagyon elfáradtak.
– A szabadban eltöltött idő, a sok mozgás, játék, a rengeteg élmény kimerítő volt, sokan mégis nehezen hagyták abba a játékot, mikor haza kellett indulniuk. Az egyik apuka pozitívan nyugtázta, hogy az ő fia még sose volt ilyen koszos; a másik kicsit szomorúan tapasztalta, hogy csemetéje szinte észre sem veszi jöttét, játszik tovább; a harmadik csak sok kérlelés után hajlandó előbújni a kecske ólból és elköszönni a kis gidáktól.
– Hallom, a csütörtöki nap hosszúra sikeredett.
– Este disco és sátorozás várta a táborlakókat. A Művelődési Ház udvara sátortáborrá változott. Szép csillagos volt az ég, rengeteg mesélnivaló akadt, így nem sokat aludtunk. Számolhattuk a hullócsillagokat, reméljük, kívánságaink teljesülni fognak!
– A táborzárás is hozott meglepetéseket? Nehéz volt a búcsú?
– Pénteken az ebédet közösen készítettük elő a gyerekekkel: gulyásleves és gofri volt a menü. Közben ízletes gyümölcssaláta is készült. Délután kézműves foglalkozás keretében üdvözlőkártyák és állatfigurák készültek, majd kiállítást rendeztünk az 5 nap alatt elkészült alkotásokból.
A gyerekek „Rendeki Tallért” gyűjthettek a programokon való aktív részvételért és egyéb apró „szolgálatokért” (pl. ebéd előkészítése, szemét összegyűjtése, gyümölcssaláta készítése, stb.), amit cukorkákra válthattak be. A táborozást szalonnasütéssel fejeztük be, ahová a szülőket is meghívtuk.
Többen már leadták jelentkezésüket a következő évre. A szervezők is elfáradtak, de a sok csillogó szempár mindennél többet ér. Hálásak lehetünk mindannyian ezért a nagyszerű hétért!